Ó be idillikus, Ó be szép, Ó be gyönyörű vidék... mondanám, ha épp nem öt felé lenne az idő hajnalban SZOMBATON, és az a kósza hattyú, nem nézne bolondnak engem, amiért igazából nem is okolhatom, mert ki az a bolond, aki hajnalban ilyenkor itt... Én... igen... tényleg... Én…

  Szóval, vagyok én, aki reggelente kábán, éhezően támolygok be a pékségekbe, fájdalmasan tudatára ébredve, hogy ma sem sikerült reggeliznem semmiféle egészséges dolgot, és bizony, mivel már megkóstoltam a szénhidrát csökkentett, barna micsodát, ami után fél napig kergettem a szezámmagot a fogaim…